Oldalak

2014. március 23., vasárnap

2014. március 20., csütörtök

Hanna első albuma

Azért első, mert még biztos lesz egy pár.
Mikor Babító megszületett, fórumon megkeresett a Cukorka Emlékstúdió, hogy most indítja honlapját, amihez szeretne referenciaképeket készíteni. Örültünk a lehetőségnek, így Hanna első fotótása 1 hetes korában már le is zajlott.
Szánom-bánom, de ezek a fotók azóta se kerültek albumba, a számítógépen várták sorsukat, egészen mostanáig. Mert most nekiálltam az album készítésének. Eredetileg nem akartam nekifogni semminek, amíg ki nem járom a kezdő tanfolyamot, de elkapott a gépszíj, nem bírok nyugton maradni.

Próbálom az albumot tudatosan készíteni.
A hozzávalókat nagyrészt Pippi-től rendeltem. A Paperpad lila-zöld papírkészletét használom, mivel a fotókon is ilyen színű kiegészítők vannak. Chipboardokból is - egy-két kivételtől eltekintve - egy készletet használok (Scrapfellow szivecskék), ezzel is egységesebbé téve az összképet.
Az oldalakat a Pinteresten megtalálható oldaltervek, illetve feltöltött oldalképek alapján készítem, kevés még az olyan oldal, ami teljesen saját kútfőből származik. Gyakorlóként talán ez még megbocsátható.
Próbálkozom a mist használatával is, több-kevesebb sikerrel (inkább kevesebb :), ezt biztosan észreveszitek majd a képeken.
Azt hiszem egy darabig még el fog tartani az album készítése, mivel 40 db fotó várakozik a sorára, de addig is íme egy kis kukucska az első elkészült oldalakról:
Oldalelrendezést Nőicsízmától lifteltem; a virágot én készítettem tüllből

sketchabilities sketch alapján készült
sketchabilities sketch alapján készült; jelenleg ez a kedvenc oldalam, szeretem a hangulatát, habár korántsem a legtökéletesebb oldal, pl. a tintázást tekintve

Anita minialbuma

Lassan itt van sógornőm születésnapja. Általában kézzel készült apróságokkal ajándékozzuk meg egymást. Kitaláljátok mit fog kapni, ugye? Persze, hogy egy minialbumot :)
Nem vagyok maradéktalanul elégedett minden oldallal, így csak egy pár oldalt mutatok.




A jobb oldal elrendezését Nőicsízmától lifteltem.


Kezdő tanfolyam 1. alkalom

Mondtam, hogy komolyan gondolom a scrapbook csínyjának-bínjának elsajátítását. Elkezdtem Nőicsízma kezdő tanfolyamát.
Jó volt személyesen is találkozni Edittel, tanulni tőle és közösen elkészíteni egy 30x30 cm-es oldalt. Természetesen mi más is lehetett volna az oldal témája, mint Hanna lányom 1 hetes korában készült képe.
Sajnos a képek nem igazán adják vissza az oldal szépségét.



Ádám baba oldala

Miután elkészültem a mini albummal, hiány érzetem volt. Annyira élveztem, hogy valami sikerült, hogy még akartam. És meg is volt a témám. Viki barátnőmnek már régóta meg szerettem volna köszönni az autós gyerekülés vásárlásban tett segítségét. És mivel gyönyörű Ádám fiáról készült egy gyönyörű fotó, adott volt a dolog. Neki is láttam az oldal készítésének, gondoltam ez nem lehet túl bonyolult. Hát tévedtem :) 3 napig tologattam a képet és a díszítőelemeket, hogy jó legyen. És itt említeném meg, hogy továbbra is nagyon hálás vagyok az online tanfolyamért, mert az album elkészítése mellett egy nagyon jó kis csapat verbuválódott össze, hozzám hasonló kezdő és profi scrapperekből egyaránt. Tőlük bátorkodtam segítséget, tanácsot kérni oldalamhoz, amit meg is kaptam. Nagyon kedvesek voltak és azonnal segítettek. Közben szégyenkeztem is, hogy mit is akarok én, miért égetem magam a többiek előtt. De végül hasznosnak könyveltem el és elmondhatom, hogy ebből is sokat tanultam. És ami a legfontosabb, hogy Vikinek tetszett az oldal. És ez volt az elsődleges cél. Örömet szerezni.




Az első

Első alkotásomat - már ha lehet annak nevezni - nem bíztam a véletlenre. Nőicsízma online tanfolyamjának keretén belül készítettem egy minialbumot a páromnak Valentin napra.

Úgy vártam a postást az alkotócsomaggal, mint gyerekek a mikulást. Minden alkalommal, amikor ugattak a kutyáink, rohantam az ablakhoz, hogy vajon az jött-e meg.
Az album készítésének minden percét élveztem. Lehet, korántsem lett tökéletes, de egy kisgyerek mellett  nehéz ám dolgozni :) De a lényeg a lényeg, hogy a páromnak tetszett! Nekem pedig egy jó lökést adott, hogy ne adjam fel a hobbymat, hanem gyakoroljak és egyszer talán én is igazi scrapper lehetek. És ezt most tényleg nagyon szeretném, remélem egyszer elő fog bukkanni belőlem a tehetség.

Megmutatom pár kedvenc oldalamat az albumból. Kedves profi scrapperek, ha netán olvassátok a bejegyzéseimet, kérlek ne legyetek túl kritikusak. Ezt inkább a kezdők biztatásának, barátoknak való beszámolásnak szánom :)





2014. március 19., szerda

A kezdetek

Sziasztok!
Nem is igazán tudom hol kezdjem a mondanivalómat. Bevallom egy kicsit zavarban is vagyok, mert még soha nem írtam semmilyen blogot, bejegyzést. Másrészt nem is tudom van e jogom ilyen témáról írni, hiszen a kezdők kezdője vagyok a scrapbookozásban. De mégis a fejembe motoszkál egy ideje, hogy nekem bizony írhatnékom van erről a témáról. Részben talán azért, mert itthon vagyok GYES-en az egyéves kislányommal és kellenek az új kihívások, részben azért, mert annyira, de annyira lelkesedem az új hobbimért, hogy ki kell adjam magamból. Így hát útnak indítom első blogomat, aztán majd meglátjuk mi lesz belőle. Remélem megbocsájtjátok :)

Egy pár szót rólam:
A honeybee nicknév a nevemből jött. Egy fórumra regisztráltam, ahová valami egyszerű nevet kerestem. De temészetesen nem én vagyok az egyetlen Bea kicsiny országunkban, így jött a szókirakósdi. Először a bee-vel próbálkoztam, mert alakilag ugye hasonlít a Beára, de mivel ez is foglalt volt, végül honeybee lettem. Ettől kezdve mindenhol ezt a felhasználónevet használom, így rám is ragadt, egyesek már csak honeynak hívnak.
A scrapbook iránti rajongásom kezdetét nemigen tudnám meghatározni. Már gyerekkoromban lelkesen ragasztgattam mindenféle szalagot, papírfecnit, anyukám függönyéből kivágott virágmintát :) De persze ilyenkor még csak nem is hallottam azt a szót, hogy 'scrapbook'.
Aztán talán akkor került újra jobban előtérbe a dolog, mikor terhes lettem lányommal és a képeket, ultrahangokat valami szép, egyedi formában szerettem volna "tárolni". Na ez nem igazán úgy jött össze, ahogy én szerettem volna így aztán egy időre újra a fiókba raktam az albumot.
Hanna babám már egy éves, és most kezdtem úgy igazán belevetni magam a scrapbook rejtelmeibe. Sokat kutakodtam az Interneten, lestem a szebbnél szebb oldalakat. Megismerkedtem az eszközök egy részével és szerencsére rátaláltam Nőicsízmára is, akinek az alkotásai rettentően tetszenek, és akinek a személyében segítségem is akadt tanfolyamok keretében. Ezért nagyon hálás vagyok!

Szóval kedves olvasóim, előre is köszönöm türelmeteket kezdő szárnybontogatásaimhoz, ha pedig már profi scrapper vagy, kérlek támogass építő kritikáiddal (de csak kíméletesen;)